Mikrobiális Biotechnológia és Mikrobiomika Csoport részletes bemutatása - Genetika és Biotechnológia Intézet
Mikrobiális Biotechnológia és Mikrobiomika Csoport
Mikrobiális Biotechnológia és Mikrobiomika Csoport részletes bemutatása
Utolsó frissítés: 2024 november 13.
Kutatási témák rövid bemutatása
Vaddisznók bélcsatornájából származó, probiotikus tulajdonságokkal rendelkező mikroorganizmusok izolálása és jellemzése a sertés tenyésztésben hasznosítható probiotikumok fejlesztésére.
- A Balatoni Borrégió borainak helyi jellegét kiemelő új élesztő starterkultúrák fejlesztése és a borászati technológiába illesztése
- A mikroműanyag részecskéknek a bél mikrobióta összetételében és az egészségi állapotban okozott változásainak vizsgálata
- Antibiotikum rezisztencia kutatások:
- Szerzett antibiotikum rezisztencia kimutatása és előfordulásának vizsgálata környezeti mintákbanAntibiotikumok alternatíváinak fejlesztése az állattenyésztés számára
- Arbuszkuláris mikorrhizaképző gombák által kialakított szimbiotikus kapcsolat vizsgálata, a növényt érő biotikus és abiotikus hatásokra fókuszálva.
- Környezetkímélő talajoltóanyag fejlesztés, hasznos mikroszervezetek izolálásával a Solanaceae családba tartozó növények fő kórokozóival, és az éghajlatváltozás által okozott abiotikus stressz hatásokkal szembeni tolerancia és tápanyagfelvétel fokozás.
Kutatási témák részletes bemutatása
Vaddisznók bélcsatornájából származó, probiotikus tulajdonságokkal rendelkező mikroorganizmusok izolálása és jellemzése a sertés tenyésztésben hasznosítható probiotikumok fejlesztésére.
Az állatok tápcsatornájában található mikroorganizmusok alkotják az úgynevezett bél mikrobiótát. A megfelelő összetételű mikrobiológiai ökoszisztéma egyensúlya az egészséges élet előfeltétele, míg az egyensúly megbomlása betegségek kialakulásához vezet. Léteznek olyan mikroorganizmusok, ún. probiotikumok, melyek elősegítik egy jól működő bélflóra számára fontos körülmények fenntartását illetve segítenek ezek helyreállításában.
A nagyüzemi haszonállat tenyésztés körülményei gyakran okoznak olyan egészségügyi problémákat, amelyek a takarmányhoz adott probiotikumok segítségével enyhíthető, orvosolható. Kutatásunk egyik célja, hogy vaddisznók béltartalmából probiotikus tulajdonságokkal bíró mikroorganizmusokat izoláljunk, majd ezekből olyan probiotikomokat fejlesszünk, amelyek hozzájárulhatnak a sertés ágazat gazdaságos élelmiszertermeléséhez. Az eredményes munkához szükséges a vaddisznók bélcsatornájának különböző szakaszaiban található mikrobiológiai profilok megismerése, amelyet metagenomikai analíziseink eredményei biztosítanak.
A probiotikumokra jellemző egészség támogató tulajdonságok törzs specifikusak és a törzseknek számos kritériumnak kell megfelelniük. Jellemzésük során az izolátumokat faj szinten szükséges azonosítani, stressz tűrő képességük (pH- és epesó toleranciájuk) mértékét meghatározni, patogén baktériumokkal szemben mutatott antimikrobiális aktivitásukat kimutatni. A biztonsági feltételek teljesítése érdekében teszteljük a törzsek hemolítikus aktivitását, epesó hidrolizáló képességük meglétét, mértékét, valamint meghatározzuk antibiotikum érzékenységüket. Számos törzset kiválasztottunk teljes genom szekvencia meghatározásra. A szekvenciák bioinformatikai analízise megerősítette, hogy a törzsekben nincsenek szerzett antibiotikum rezisztencia gének, másrészről bakteriocin termelésért és mucin kötésért felelős géneket sikerült azonosítanunk.
További terveink szerint néhány kiválasztott törzs esetében állatetetési kísérletek segítségével in vivo körülmények között igazoljuk a probiotikumok kedvező hatását. Pozitív eredmény esetén lehetőség nyílik átlépni a termékfejlesztési szakaszba.
1. ábra. Lactobacillus törzsek antibakteriális aktivitásának kimutatása
egy patogén Salmonella törzzsel szemben.
2. ábra. Antibiotikum érzékenység meghatározása korong diffúziós módszerrel és
hemolítikus aktivitás detektálása véres agar lemezen
3. ábra. Egy vaddisznó tápcsatornájának különböző szakaszaiban található
bakteriális összetétel család szintű felbontásban megadva.
A Balatoni Borrégió borainak helyi jellegét kiemelő új élesztő starterkultúrák fejlesztése és a borászati technológiába illesztése
A korszerű borászati technológia egyik meghatározó eleme az irányított erjesztés, mely úgynevezett „starter” élesztőkultúrák használata során érhető el. Ezek alkalmazása révén a fermentációs folyamatok jól kontrollálhatók, a fermentációs idő lerövidíthető és gyorsabb alkoholtermelés érhető el. Használatukkal azonban kevésbé érvényesül a borok egyedi jellege. Kereskedelemi forgalomban számos ilyen fajélesztő kapható, melyek általában a környezetben megtalálható természetes populációkból származnak.
A különböző borvidékek az adott területre jellemző mikroba közösséggel jellemezhetők, melyek az ottani környezeti viszonyokhoz adaptálódva a helyi borok erjesztésében meghatározó szerepet játszanak (spontán erjedés). Az élesztők az alkoholos erjesztés mellett, másodlagos anyagcseretermékeik szintézise révén hozzájárulnak a borok jellegének kialakításához. A „terroir” borok növekvő piaca nyitott utat az őshonos, úgynevezett autochton élesztőtörzsek kutatása felé. A terroir jelleghez, a helyi éghajlat, környezeti tényezők, a talajművelés és borászati technológia mellett az erjesztést végző élesztőtörzsek is hozzájárulnak.
Célunk a Badacsonyi Borvidékre jellemző élesztő törzsek izolálása, mikrobiális, molekuláris, genomikai és metagenomikai analízise. Távlati célunk a szelektált törzsek identifikálása, legfontosabb tulajdonságaik meghatározása, valamint az erjesztési kísérletek alapján, starter kultúrák létrehozása.
| Starterfejlesztés folyamata | |
|
|
| Az izolált élesztők törzs szintű megoszlása delta régió analízise alapján | Laboratóriumi és mikrovinifikációs kísérlet izolált terroir élesztőkkel |
A mikroműanyag részecskéknek a bél mikrobióta összetételében és az egészségi állapotban okozott változásainak vizsgálata
Napjaikban egyre nagyobb figyelem fordul a műanyagok káros, környezetszennyező hatásaira és azok ellenni védekezésre. Ezen a területen még viszonylag kevés figyelem fordítódott a mikroműanyagoknak a bél mikroflórájára gyakorolt hatásaira. Projektünk célja, hogy ezeket a hatásokat komplex megközelítéssel (genomikai, mikrobiológiai, élettani, toxikológiai, szaporodásbiológiai) vizsgáljuk emlősökön, s azon belül is nyúl haszonállaton.
A mikroműanyagok mindenütt jelen vannak, mint környezetszennyező anyagok. Projektünkben a műanyag részecskék által okozott változásokat emberi fogyasztásra szánt haszonállatokban, jelen esetben nyúlban vizsgálja. A mikroműanyag részecskék a bélben megváltoztatják a mikrobióta összetételét, melynek megbomlott egyensúlya anyagcsere betegségek kialakulásához vezet, hátrányosan befolyásolva az állat fejlődését, ezáltal a tenyésztés hatékonyságát és jövedelmezőségét. Mivel a kis méretű műanyag részecskék a vérbe és a test más szöveteibe is bejutnak, az élelmiszer fogyasztással az emberi testbe kerülve jelentős terhelést, egészségügyi kockázatot jelentenek. Ennek felméréséhez, megoldások kereséséhez elengedhetetlenek a tanulmányunkban gyűjtött ismeretek.
A projekt főbb feladatai: (i) Mikroműanyag terhelés hatása nyulak mikrobiótájára és fiziológiai állapotára (ii) Mikroműanyag bontó baktériumok izolálása (iii) Az izolált műanyagbontó mikroorganizmus és közösségeik vizsgálata (iv) Műanyagbontó baktériumok hatása a műanyag terhelésnek kitett nyulakban.
Mikrobiota dysbiosis és élettani változások a mikroplasztik expozíció után
(Lu et al., 2018).
A mikroműanyagok bevitelének lehetséges hatásai és a béldysbiosishoz vezető
mechanizmusainak koncepcionális modellje
(Fackelmann és Sommer 2019).
Antibiotikum rezisztencia kutatások
A.) Szerzett antibiotikum rezisztencia kimutatása és előfordulásának vizsgálata környezeti mintákban
Az Európai Unió 2017-ben akciótervet jelentett be az antimikrobiális rezisztencia (AMR) elleni küzdelemben. Az akcióterv “Egy Egészség” (One Health) elve kiemeli, hogy az emberi és az állati egészség összekapcsolódnak, a rezisztens baktériumok átterjedhetnek az emberekről a haszonállatokra és fordítva, és magában foglalja a környezet vizsgálatát is, amely szintén AMR forrása lehet. Az európai uniós ajánlásokkal összhangban antibiotikum-rezisztens baktériumok jelenlétére szűrjük mezőgazdasági haszonállatok székletét valamint környezeti mintákat, és az így izolált antibiotikum-rezisztens baktériumokat molekuláris és klasszikus mikrobiológiai módszerek segítségével jellemezzük az Agrár-biotechnológia és Precíziós Nemesítés az Élelmiszerbiztonságért Nemzeti Laboratóriumban, nemzetközi együttműködés keretében.
B.) Antibiotikumok alternatíváinak fejlesztése az állattenyésztés számára
Az antibiotikumok helytelen vagy túlzott használata felgyorsítja az antimikrobiális rezisztencia (AMR) megjelenését a kórokozó mikroorganizmusokban, általában genetikai változásokon keresztül. E veszély leküzdése érdekében a NeoGiANT Horizont 2020 projekt új, természetes antimikrobiális készítményeket fejleszt ki az állattenyésztésben előforduló egyes fertőző betegségek leküzdése és megelőzésére érdekében, amelyek agrár-élelmiszeripari melléktermékekből származó természetes kivonatokat tartalmaznak. Ezen alternatív készítmények használata elősegítheti az antibiotikumoknak az akut fertőzések kezelésére történő korlátozását, csökkentheti jelenlegi profilaktikus használatukat. Ezek az új, természetes kivonatokon alapuló termékek javíthatják az állatok egészségét és jólétét, növelve a mezőgazdaság jövedelmezőségét. A NeoGiANT projekt olyan alapanyagok (a fehér szőlőtörköly) felhasználásán alapul, amelyek költséghatékony és környezetbarát megoldásokat kínálnak fenntartható mezőgazgazdasági termelési rendszerek létrehozására.
Arbuszkuláris mikorrhizaképző gombák által kialakított szimbiotikus kapcsolat vizsgálata, a növényt érő biotikus és abiotikus hatásokra fókuszálva.
A téma középpontjában a természetes és mesterséges ökoszisztémákban központi szerepet betöltő arbuszkuláris mikorrhiza (AM) gombák tanulmányozása áll, melyben egyaránt szerepet kapnak (i) diverzitás vizsgálatok, (ii) az AM gombákkal együtt élő un. „helper” baktériumok, illetve a makroelemek körforgásában szerepet játszó más rizoszféra mikroorganizmusok együttélésének, valamint a (iii) mikorrhiza- és növénypatogén gombák közötti kapcsolatának a tanulmányozása. A mikorrhiza gombák diverzitásának vizsgálatakor eltérő agrotechnikai eljárások AM diverzitásra gyakorolt hatását elemezzük molekuláris módszerekkel, gyakorlatban is felhasználható ajánlásokat kínálva környezetkímélő mezőgazdasági technológiákra. A gazdanövény kórokozókkal szembeni ellenálló képességének fokozásában aktívan részt vevő AM gomba szerepének vizsgálata során a védekezési folyamatban résztvevő gének izolálása, illetve működése tanulmányozása klasszikus és molekuláris mikrobiológiai módszerekkel. Munkánk célja, hogy a mikorrhiza gombák növényi ellenálló képességet növelő okainak megismerésével a biológiai védekezésben és környezetkímélő mezőgazdaságban való alkalmazásukat elősegítésük. A mikorrhiza gombák aktivitását jelentősen befolyásoló biotikus és abiotikus stressz hatások elemzését is végezzük génexpressziós és enzim aktivitás mérések alapján, kiegészítve a növény-AM-talajmikroorganizmusok komplex hatásának a vizsgálatával. Így a toxintermelő gombák toxin termelésére gyakorolt hatását is nyomon követjük, kiemelt jelentőséggel a fuzárium toxinok vonatkozásában.
Környezetkímélő talajoltóanyag fejlesztés, hasznos mikroszervezetek izolálásával a Solanaceae családba tartozó növények fő kórokozóival, és az éghajlatváltozás által okozott abiotikus stressz hatásokkal szembeni tolerancia és tápanyagfelvétel fokozás.
Napjainkban a mezőgazdasági termelés egyik legfontosabb megoldandó feladata, az időjárási szélsőségek okozta stressz hatások által előidézett gazdasági veszteségek minimalizálása. A világon mindenhol jelentkező probléma előidézője a klímaváltozás, a globális felmelegedés, melynek mértéke Magyarországon a globális trendet is meghaladja. Így az egyenlőtlen csapadékeloszlás, illetve a szikesedés kiemelt jelentőségűek. A szárazság és a szikesedés okozta stressz hatások mellett a hőmérsékleti stressz szintén nehezíti az egyre nagyobb megkívánt terméshozam biztosítását. A növénytermesztésben az abiotikus stressz hatások mellett komoly gondot okoz a kórokozók fertőzése által bekövetkező termésmennyiség és minőség romlás. A károk elkerülése céljából igen fontos, hogy ezeknek a stressz hatásoknak ellenállóbb növények kerüljenek termesztésbe, melyek kialakításában a mikrobiológiai talajoltás segíthet. A magyar partner célja olyan kutatások elvégzése, valamint a vietnámi partneri (Nong Lam University, Ho Chi Minh) igényt kielégítő ismeretek megszerzése, amely felhasználható a termék fejlesztése során. A magyar partneri oldal célja olyan mikroszervezetek izolálása, tesztelése, amelyek alapját képezheti a vietnámi partneri oldalon fejlesztett terméknek. Stressz tűrés fokozásában és a biológiai védekezésben szerepet játszó mikroszervezetek tesztelése, valamint know-how megosztása a vietnámi partneri intézménnyel. Az oltóanyag fejlesztés, a vietnámi piacon innováció hiányt elégít ki és egy széles piaci rést tölt be. A vietnámi mezőgazdaságban a kombinált talajoltóanyagra versenyképes ár és elérhető, technológiába beilleszthető felhasználhatóság mellett jelentős igény mutatkozik.
Csoport főbb publikációi:
Gerőcs, A.; Nagy, T.; Nemes-Barnás, K.; Májer, J.; Szőke, B.; Kővágó, R.; Magalhães, F.; Gibson, B.; Szekeres, A.; Juhász, Á.; Posta K. and Olasz F. (2022) Characterization of Saccharomyces Strains Isolated from “Kéknyelű” Grape Must and Their Potential for Wine Production. Fermentation 2022, 8, 416. https://doi.org/10.3390/fermentation8080416 Q1, IF: 3.975
Olasz F, Szabó M, Veress A, Bibó M, Kiss J. (2022) The dynamic network of IS30 transposition pathways. PLoS One 17(7): e0271414. doi: 10.1371/journal.pone.0271414 . Q1, IF: 3.752
Zsuzsanna J. Sándor, Vojislav Banjac, Strahinja Vidosavljević, Jenő Káldy, Robert Egessa, Éva Lengyel-Kónya, Rita Tömösközi-Farkas, Zsolt Zalán, Nóra Adányi, Balázs Libisch, and Janka Biró (2022). Aquaculture Nutrition Volume 2022, Article ID 4717014, https://doi.org/10.1155/2022/4717014 Q1, IF: 3.786
Libisch, B., Picot, C., Ceballos-Garzon, A., Moravkova, M., Klimesová, M., Telkes, G., Chuang, S. T., & Le Pape, P. (2022). Prototheca Infections and Ecology from a One Health Perspective. Microorganisms, 10(5), 938. https://doi.org/10.3390/microorganisms10050938 IF: 4.926
Tibor Nagy, Ama Szmolka, Tímea Wilk, János Kiss, Móni Szabó, Judit Pászti, Béla Nagy, Ferenc Olasz* Comparative genome analysis of Hungarian and global strains of Salmonella Infantis Frontiers in Microbiology 2020 Apr 3;11:539. doi: 10.3389/fmicb.2020.00539. eCollection 2020. IF: 4,235
Balázs Libisch*, Tibor Keresztény, Zoltán Kerényi, Róbert Kocsis, Rita Sipos, Péter P. Papp and Ferenc Olasz Metagenomic analysis of the gut microbiota of free-living wild boars (Sus scrofa) identifies acquired antibiotic-resistance determinants prevalent in domestic animal populations -preliminary results. Journal of Veterinary Research, 64(1), 111–118. https://doi.org/10.2478/jvetres-2020-0015 eCollection 2020 Mar. IF: 1.744
Annamária Gerőcs, Katalin Nemes-Barnás, Sára Pál, Barna Szőke, János Májer, Tibor Farkas & Ferenc Olasz* Isolation and characterization of yeast strains from Badacsony, Hungary, Indian Journal of Experimental Biology Vol. 58, July 2020, pp. 461-473 IF: 0.783
Szabó Mónika, Tibor Nagy, Tímea Wilk, Tibor Farkas, Anna Hegyi, Ferenc Olasz, János Kiss*. Characterization of two multidrug-resistant IncA/C plasmids from the 1960s by using Oxford Nanopore MinION sequencer device. Antimicrob Agents Chemother. 2016 Sep 6. pii: AAC.01121-16. [Epub ahead of print] IF: 4.415
Kiss János, Péter Pál Papp, Mónika Szabó, Tibor Farkas, Gábor Murányi, Erik Szakállas and Ferenc Olasz* (2015) The master regulator of IncA/C plasmids is recognized by the Salmonella Genomic island SGI1 as a signal for excision and conjugal transfer Nucleic Acid Reserach 2015 Oct 15;43(18):8735-45. doi: 10.1093/nar/gkv758. Epub 2015 Jul 24.. IF.: 9,202
Juhász, Á., Molnár-Nagy, V., Bata, Z., Tso, K. H., Mayer, Z., Posta, K. (2022). Alternative to ZnO to establish balanced intestinal microbiota for weaning piglets. PloS one, 17(3), e0265573. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0265573 IF: 3.240
Mayer, Z., Csorbainé, A.G., Juhász, Á., Ombódi, A., Pápai, A., Némethné, B.K., Posta, K. (2021). Impact of Soil-Applied Microbial Inoculant and Fertilizer on Fungal and Bacterial Communities in the Rhizosphere of Robinia sp. and Populus sp. Plantations. Forests, 12, 1218. https://doi.org/10.3390/f12091218 IF: 2.633
Duc, N. H., Vo, A. T., Haddidi, I., Daood, H., Posta, K. (2020). Arbuscular mycorrhizal fungi improve tolerance of medicinal plant Eclipta prostrata (L.) and induce major changes in polyphenol profiles under salt stresses. Frontiers in Plant Science, 11, 2209. https://doi.org/10.3389/fpls.2020.612299 IF: 5.753
Mayer, Z., Juhász, Á., Posta, K. (2019). Mycorrhizal root exudates induce changes in the growth and fumonisin gene (FUM1) expression of Fusarium proliferatum. Agronomy, 9, 291. (Q1) IF: 2.259
Mayer, Z., Sasvári, Z., Szentpéteri, V., Pethőné Rétháti, B., Vajna, B., Posta, K. (2019). Effect of long-term cropping systems on the diversity of the soil bacterial communities. Agronomy, 9(12), 878. https://doi.org/10.3390/agronomy9120878 IF: 2.259
Sasvári, Z., Hornok, L. and Posta, K. The community structure of arbuscular mycorrhizal fungi in roots of maize grown in a 50-year monoculture. Biol Fertil Soils 47, 167–176 (2011). https://doi.org/10.1007/s00374-010-0519-z IF: 2.319
N.H. Duc ; Zs. Csintalan ; K.Posta 2018 Arbuscular mycorrhizal fungi mitigate negative effects of combined drought and heat stress on tomato plants. PLANT PHYSIOLOGY AND BIOCHEMISTRY 132 pp. 297-307. https://doi.org/10.1016/j.plaphy.2018.09.011 , IF: 3.32
Hegyi, A., Nguyen, T. B. K., Posta, K. (2021). Metagenomic Analysis of Bacterial Communities in Agricultural Soils from Vietnam with Special Attention to Phosphate Solubilizing Bacteria. Microorganisms, 9(9), 1796. https://www.mdpi.com/2076-2607/9/9/1796 IF: 4.128
Szentpéteri, V., Mayer, Z., Posta, K. (2022). Mycorrhizal symbiosis-induced abiotic stress mitigation through phosphate transporters in Solanum lycopersicum L. Plant Growth Regul 2022. doi: 10.1007/s10725-022-00906-w. IF: 3.412
Csoport főbb pályázatai:
csak 2021-ben még futó, illetve 2021-ben, 2022-ben induló pályázatok
OTKA K-142974, Pályázati időszak: 2022-10-01 - 2026-09-30 Arbuszkuláris mikorrhiza indukált rezisztencián alapuló stratégiák értékelése paradicsom lisztharmat és vírus kórokozók ellen.
Témavezető: Posta Katalin
Résztvevők: Barta Endre, Mayer Zoltán, Nguyen Hong Duc, Szentpéteri Viktor
Összeg: 23 984 eFt
RRF-2.3.1-21-2022-00007, Pályázati időszak: 2022-03-01 - 2026-02-28 Agrár-biotechnológia és precíziós nemesítés az élelmiszerbiztonságért Nemzeti laboratórium
Konzorcium vezető: Balázs Ervin
Témavezető: Katalin Posta
Résztvevők: Olasz Ferenc, Libisch Balázs, Papp Péter, Keresztény Tibor, Juhász Ákos, Nagy Tibor, Szentpéteri Viktor, Mayer Zoltán
A csoportnak igényelt támogatás: 430 000 000 Ft
VKE, Alga-baktérium ko-kultivációs technológián alapuló moduláris mezőgazdasági szennyvízkezelő rendszer fejlesztése. (2017-2021) (2017-1.3.1-VKE-2017-00030)
Témavezető: Posta Katalin
VKE, Élelmezési célú sertések csökkentett antibiotikum használatú felnevelésére, a környezeti terhelés csökkentésére, valamint magasabb húsminőség elérését szolgáló takarmánykiegészítő gyógynövény-kelátok prototípusának kifejlesztésére irányuló kutatás (2017-2021) (2017-1.3.1-VKE-2017-00001)
Témavezető: Posta Katalin
VKE, A fatömeg hozamot és faanyagminőséget jelentősen növelő, a gyakorlatban eddig nem alkalmazott állománynevelési és trágyázási eljárások kidolgozása új, gyorsnövésű fajtákkal létesített erdészeti ültetvényekben (2017-2021) (2017-1.3.1-VKE-2017-00022)
Témavezető: Posta Katalin
TKP2020-IKA-12 Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatta a Tématerületi Kiválósági Program 2020, Intézményi Kiválóság Alprogram (TKP2020-IKA-12) keretében a Szent István Egyetem vízzel kapcsolatos kutatásainak körében, 2019-2021
Témavezető: Helyes Lajos
Résztvevők: Posta Katalin, Mayer Zoltán, Nguyen Hong Duc, Juhasz Ákos
TÉT-kutatási 2021október 1-2024:szeptember 30.: Környezetkímélő talajoltóanyag fejlesztés, hasznos mikroszervezetek izolálásával a Solanaceae családba tartozó növények fő kórokozóival, és az éghajlatváltozás által okozott abiotikus stressz hatásokkal szemben.
Témavezető: Posta Katalin
Résztvevők: Mayer Zoltán, Nguyen Hong Duc
TÉT 2019-2.1.11-TÉT-2020-00141 Antibiotikum-rezisztens Enterobacteriaceae törzsek előfordulásának felmérése és az általuk hordozott szerzett antibiotikum rezisztencia gének vizsgálata mezőgazdasági haszonállatok székletében
Témavezető: Libisch Balázs
Résztvevők: Posta Katalin, Keresztény Tibor
TKP2020-NKA-24 Időszak: 2020-01-01-2021-12-31 Konzorciális pályázat. Fehérjetakarmányprogram a magyar mezőgazdaság minőségi és mennyiségi fejlődéséhez és a társadalom jólétének erősítésére.
Témavezető: Olasz Ferenc
Résztvevők: Papp Péter, Libisch Balázs, Keresztény Tibor, Gerőcs Annamária, Nagy Tibor
A csoportnak a támogatás: 32.500 eFt
OTKA K-132687 Időszak: 2019-12-01 - 2023-11-30 A szervezetbe jutó mikroműanyag részecskéknek a bél mikrobióta összetételében és az egészségi állapotban okozott változásainak vizsgálata nyúl haszonállatban.
Témavezető: Olasz Ferenc
Résztvevők: Papp Péter, Libisch Balázs, Keresztény Tibor, Gerőcs Annamária, Nagy Tibor,
Összeg: 47.976 e Ft
H2020 LC-GD-6-1-2020 Neo_Giant Proposal ID 101036768 2021-2025. Konzorciális pályázat. The power of grape extracts: antimicrobial and antioxidant properties to prevent the use of antibiotics in farmed animals.
Konzorcium vezető: Marta Flores (Spanyolország)
Témavezető: Posta Katalin
Résztvevők: Olasz Ferenc, Libisch Balázs, Papp Péter, Keresztény Tibor, Juhász Ákos, Nagy Tibor.
A csoportnak igényelt támogatás: 787.583 Euro
OTKA K-128203 Időszak: 2018-10-01 - 2022-09-30 Két különböző mobilis multirezisztencia faktor együttműködésének vizsgálata: Az IncA/C plazmidok és az SGI1 típusú genomi szigetek kapcsolata.
Témavezető: Kiss János
Résztvevők a csoportból: Papp Péter, Olasz Ferenc
A csoport tagjai
|
Név: Dr. Posta Katalin, egyetemi tanár, csoportvezető |
|
Név: Dr. Olasz Ferenc György, tudományos tanácsadó M.Sc.: biológus JATE Szeged (1980) Telefon: +36-70/491-1363 |
|
Név: Juhász Ákos, tudományos főmunkatárs M.Sc.: Biológus, SZTE, Szeged (2000) Telefon: +36-28/522-000 / 2108 |
|
Név: Libisch Balázs, tudományos főmunkatárs M.Sc.: Biológus, ELTE, Budapest (1997) Telefon: +36-28/430-494 / 4163 mellék |
|
Név: Dr. Mayer Zoltán, egyetemi docens M.Sc.: Növényorvos SZIE (MATE) (2012) Telefon: +36-28/522-000 / 2100 |
|
Név: Hegyi Anna, tudományos munkatárs MATE, GBI, Mikrobiológia és Alkalmazott Biotechnológia Tanszék, Mikrobiális Biotechnológia és Mikrobiomika Csoport M.Sc.: Biológus, ELTE, TTK, 2012 Ph.D.: Biológia, ELTE, 2019, Budapest Telefon: +36-28/430-193 / 4163 Iroda: MATE GBI Gödöllő, Szent-Györgyi A. u. 4., 2. emelet, szobaszám: 247 E-mail: Hegyi.Anna@uni-mate.hu |
|
Név: Keresztény Tibor, tudományos segédmunkatárs M.Sc.: Biológus, Debreceni Egyetem, Természettudományi és Technológiai Kar, 2016 Telefon: +36-28/430-193 / 4163 |
|
Név: László Lívia, tudományos segédmunkatárs M.Sc.: Mezőgazdasági biotechnológus, MATE, Genetika és Biotechnológia Intézet, 2023 |
|
Név: Szentpéteri Viktor, egyetemi tanársegéd MATE, GBI, Mikrobiológia és Alkalmazott Biotechnológia Tanszék, Mikrobiális Biotechnológia és Mikrobiomika Csoport, 2021- mtmt M.Sc.: Mezőgazdasági biotechnológus SZIE (MATE) (2018) PhD iskola: MATE, NTDI, 2018- Mentor/témavezető: Dr. Posta Katalin Telefon: +36-28/522-000 / 2109 Iroda: MATE GBI Gödöllő, Páter Károly u., 1., szobaszám: Mikrobiológia gyakorló E-mail: Szentpeteri.Viktor@uni-mate.hu |
|
Név: Gódor Imréné, laboráns Telefon: +36-28/522-000 / 2107 |
|
Név: Soltész Tamás, kisegítő munkatárs Telefon: +36-28/522-000 / 2107 |
|
Név: Dr. Ferenczi Szilamér, tudományos főmunkatárs BsC: PATE, Kaposvár (1994) |
|
|
Név: Chioma Lilian Ozoaduche, Stipendium Hungaricum PhD hallgató M.Sc.: Környezeti és közegészségügyi mikrobiológia, UNIBEN, Nigeria, 2021 Telefon: +36-20/489-2774 |
|
Név: Corral Orbe Mishell Stephanya, SH PhD hallgató M.Sc.: végzettség, egyetem: MATE, Élelmiszertudományi és Technológiai Intézet, időpont:2021 Telefon: +36-20/364-3737 |
|
Név: Susana Araujo Navas, PhD hallgató |
|
Név: Bogár Andrea, labor kisegítő Telefon: +36-28/430-494 |
| Volt munkatársak: |
|